Ingyenes kártyák DipWSET D1: Bortermelés – 4/The Vineyard

[qdeck]

[h] DipWSET D1 SET 4 The Vineyard

[i] DipWSET D1 – Bortermelési kártyák

4. DÉSZLET A szőlőskert

AJÁNLOM, HOGY HAGYJA A KÁRTYÁKAT A KEZDETI RENDBEN, ÉS CSAK AKKOR HASZNÁLJA A „SHAFFLE” OPCIÓT, AMIKOR AZ EGÉSZ PAKLI MÁSÁRA (= 0 HIBA)

– Olvassa el a kártyán található kifejezést, és adja meg a választ
– A „Válasz ellenőrzése” gombra kattintva ellenőrizheti tudását
– Kattintson a „Megvan!” ha helyes volt a válaszod
– Kattintson a „További gyakorlásra” lehetőségre, hogy átnézze a kártyát a pakli végén, és próbáljon máskor válaszolni
– Kattintson a „Shuffle” gombra a kártyák sorrendjének megváltoztatásához

[Rajt]

[q] A termesztési környezet a szőlőültetvény ____-ától függ

[a]

Elhelyezkedés

[q]
Ha nagy volumenű, egyenletes, olcsó vagy közepes szintű borokat szeretne készíteni, amelyekből magas az egészséges szőlőtermés, melyik az ideális hely a szőlőültetvényének?

[a]

Lapos, termékeny hely, meleg, száraz éghajlaton

• Lapos = könnyű gépesítés
• Termékeny = magas terméshozam
• Meleg = megfelelő érés
• Száraz = alacsony gombás betegségnyomás

[q]

Mi a két lehetséges kockázat, ha meleg és száraz éghajlaton sík, termékeny területekre telepítünk szőlőket?

[a]

A koncentráció hiánya a szőlőben;
A szőlő frissességének hiánya (lekváros aromák)

[q] Ha prémium vagy szuperprémium borokat szeretne készíteni, mit kellene figyelembe vennie a szőlőültetvény kiválasztásakor?

[a]

Milyen éghajlaton vagy?
ha hűvös, fontolja meg a melegebb helyeket; ha meleg, fontolja meg a hűvösebb helyeket;
A föld ára;
A webhely kívánatos elnevezésű?
Alkalmas-e a talaj a termeszteni kívánt szőlő számára?
Mi a helyszín elhelyezkedése, elrendezése és domborzata?
Vannak-e lejtők a területen, és milyen meredekek?
ez mechanikus vagy kézi betakarításra utalhat;
Szükséges a telek öntözése? Honnan származik a víz, és mennyi lesz a vízköltsége?
Mennyire könnyű vagy nehéz megközelíteni a szőlőt?
Milyen közel vagy távol van a telephely a városoktól, készletektől, munkaerőtől?

[q] Szőlőültetvény létesítése előtt milyen négy fő tényezőt kell a szőlőtermesztőnek felmérnie, és esetleg korrigálnia?

[a]

A talaj vízelvezetése és szerkezete;
a talaj ásványi összetétele;
Kártevők vagy nem kívánt növények jelenléte;
A szőlő domborzata változhat

[q]

Az alábbi tényezők közül melyik befolyásolja a gyökérpenetrációt, a vízelvezetést, a tápanyagtartó képességet és a bedolgozhatóságot?

A talaj szerkezete
Kártevők jelenléte
A talaj ásványi összetétele

[a] Talajszerkezet

[q]

Mi az altalajozás folyamata?

[a]

Egy áthatolhatatlan talajréteg lebontása, amely elősegíti a vízelvezetést és megkönnyíti a talaj megművelését a szőlőültetvény létrehozása után

[q] 
Ha szőlőültetvény létesítésekor a szőlőtermesztő savanyú talaját állapítja meg, milyen anyagot szánthat be a talaj kiegyensúlyozására?

[a] Mész (kalcium alapú anyag)

[q]

Milyen három általános szempontot kell figyelembe vennie egy szőlőtermesztőnek, amikor eldönti, mit ültessen?

[a]

Szőlő fajta
Melyik klón
Melyik alany

[q] Annak meghatározásakor, hogy mely szőlőfajtákat ültessük új dűlőben, mit éghajlati tényezők figyelembe kell venni?

[a]

[q]

Annak meghatározásakor, hogy mely szőlőfajtákat ültessük új dűlőben, mit nem éghajlati tényezők figyelembe kell venni?

[a]

A bor stílusa
Hozam
Költség
Törvény
Elérhetőség
Piaci igény

[q]

Mi a fő oka a szőlő alanyokra oltásának?

[a]

A szőlő filoxéra elleni védelmére

[q] Milyen négy tényező segít a szőlőtermesztőnek eldönteni, hogy melyik alanyot használja?

[a] 

1. Milyen kártevők élnek a szőlőben?
2. Víz rendelkezésre állása/látszik-e a szárazság?
3. A talaj pH-ja – mennyire savanyú a talaj?
4. Alacsony, közepes vagy magas életerős az alany?

[q]

Az EU-ban nem lehet ___ évesnél fiatalabb szőlőből szüretelni az OEM-borokhoz való szőlőt.

[a]

Négy

[q]

A szőlő életének első két-három évében mi az általános gyakorlat, hogy a szőlőtermesztő segítse a szőlő növekedését?

[a]

Távolítsa el a virágzatot, ahogy kialakulnak, hogy a fiatal szőlő a növekedésre összpontosíthassa erőforrásait

[q] A szőlő maximális termését ___ és ___ éves kora között adja.

[a]

10 és 40

[q] Hány évesnek kell lennie egy szőlőnek, hogy a címkén szerepeljen az „Old Vines” kifejezés?

[a]

Nincs minimum – egy szőlőtermesztő számára egy 30 éves szőlő „öreg szőlőnek” számíthat; egy másik szőlőtermesztő számára a szőlő 100 éves lehet

[q] Milyen négy szempontot kell figyelembe venni a talaj egészségi állapotának meghatározásakor?

[a]

A talaj szerkezete
Mennyi szerves anyag és humusz van a talajban
Az élő szervezetek száma a talajban
A talajban elérhető tápanyagok teljes mennyisége

[q] Miért kívánatos a csupasz, nedves talaj a szőlőben (értsd: nincs gyom, takarónövény vagy talajtakaró)?

[a]

A talaj napközben elnyeli a hőt, éjszaka pedig leadja ezt a hőt, csökkentve a fagyveszélyt

[q] Mi a műtrágyák két fő kategóriája?

[a]

1. Organikus
2. Ásványi

[q] Miből származnak a szerves trágyák?

[a]

Friss vagy komposztált növényi vagy állati anyagok, például trágya vagy hígtrágya

[q] Mi az a „zöldtrágya”?

[a]

Takarja be a termesztett és lekaszált növényeket a talajba, hogy lebomlik és tápanyagot biztosítson

[q] Mik a szerves trágyák előnyei?

[a]

Olcsó / ingyenes
Ha magas a humuszos, jó a talajszerkezetnek+vízmegtartónak
Táplálkozás biztosítása a talaj élőlényeinek
Tápanyagaik fokozatosan válnak elérhetővé a szőlő számára, mivel a tápanyagokat a talajban lévő élőlényeknek le kell bontaniuk, mielőtt a szőlő felszívhatná őket.

[q] Mik a hátrányai a szerves trágyáknak?

[a] 
A műtrágyák talajba juttatásához munkaerőre van szükség
Terjedelmesek
Annak ellenére, hogy olcsók vagy ingyenesek lehetnek, terjedelmességük miatt költséges a szállításuk és a terjesztésük

[q]

Az ásványi műtrágyákat a következőkből vonják ki:

Őrölt vagy vegyi úton előállított
Közeli víztestek
Biodinamikus oldattal átitatott helyi kövek

[a]

Őrölt vagy vegyi úton előállított

[q]

Milyen előnyei vannak az ásványi műtrágyáknak?

[a]

Testreszabottabbak lehetnek, mint a szerves trágyák
Mivel már szervetlen formában vannak, könnyebben hozzáférhetők a szőlő számára
Koncentráltabb, mint a szerves trágyák
Olcsóbb a szállítás és a forgalmazás

[q] Mik az ásványi műtrágyák hátrányai?

[a]

• Nincs előnye a talaj élőlényeinek;
• Ne javítsa a talaj szerkezetét;
• Drágább, mint a szerves trágyák

[q] Határozza meg a „termesztés” fogalmát.

[a]

Ez egy gyomirtás módszere amely magában foglalja a talaj felszántását a gyomok gyökérrendszerének levágása vagy megzavarása érdekében

[q] Mi a három előnye a termesztésnek?

[a]

Vegyszermentes
Használható bio- és biodinamikus szőlőtermesztésben
Lehetővé teszi a műtrágya és a kaszált takarónövények bedolgozását a talajba a gyomok eltávolításával egyidejűleg

[q] Milyen hátrányai vannak a termesztésnek?

[a]

Az ismétlődő művelés károsíthatja a talajszerkezetet és az ökológiát (a szerves anyagok lebomlása és az élőhelyek tönkretétele);
Drága: szakképzett munkaerőt és gépeket egyaránt igényel;
Ösztönzi a gyomok újranövekedését;
Növelheti a szőlő életerejét, mert nincs verseny a vízért vagy a tápanyagokért;
bár a termesztés előnyt jelenthet alacsony életerősségű helyeken (rossz talaj és/vagy vízhiány)

[q]

A herbicidek olyan vegyi permetek, amelyek elpusztítják:

Filoxéra
Gyomok
Penész

[a]

Gyomok

[q] Mi a gyomirtó szerek három előnye?

[a]

Olcsón: munkaerő- és gépigény
Nagyon hatékony, különösen a sor alatti területen
Kevésbé károsítja a talaj szerkezetét, mint a művelés

[q] Mik a gyomirtó szerek hátrányai?

[a]

Potenciálisan mérgezheti a kezelőt, a fogyasztót és a környezetet
Kerülje el a szőlőültetvények ökoszisztémáit
A gyomok ellenállóvá válhatnak, ezért előfordulhat, hogy növelni kell az adagolást (vagy különböző vegyszereket kell használni)
Növelheti a szőlő életerejét, mivel nincs verseny a vízért vagy a tápanyagokért
Bio- és biodinamikus szőlőtermesztésben nem megengedett

(A glifozát, a leggyakoribb kontakt gyomirtó rutinszerű használata különös problémát okozott a szőlőtermesztőknek a glifozát-rezisztens perjefűvel kapcsolatban, különösen Dél-Afrikában.)

[q] Milyen előnyökkel jár az állatok gyomirtás (legelni hagyva őket a szőlőben)?

[a]

Nincs vegyszer
Használható bio- és biodinamikus szőlőtermesztésben
Az állatok trágyával látják el a szőlőt
Az állatok húsforrást jelenthetnek az ember számára

[q]

Milyen hátrányai vannak annak, ha engedélyezzük az állatok legeltetését a szőlőben?

[a]

• A szőlőt elég magasra kell nevelni – vagy a legeltetést a tenyészidőszakon kívül kell végezni – különben az állatok megehetik a leveleket és a szőlőt
• Az állatok általános ellátása költséges lehet (étel, menhely, állatorvosi látogatások)
• Az állatok gyakran érzékenyek a szőlőültetvényekben alkalmazott peszticidekre

[q] Mik azok a takarónövények?

[a]

A szőlőültetvényre jótékony hatású (természetes növényzetként vagy szándékosan ültetett) növények sorok között.

A takarónövényeket a szőlőültetvény igényeihez kell igazítani

[q]

Miért termeszthetők borítónövények a szőlőültetvényekben?

[a]

• A gyomok elnyomására
• A talaj szerkezetének javítása
• Versenyezz a szőlővel a tápanyag- és vízellátásért a termékeny helyeken
• Kezelje a talajeróziót
• A biológiai sokféleség fokozása
• Biztosítson felületet a vezetéshez

[q] Adjon két példát takarónövényekre!

[a]

1. Hüvelyesek (pl. bab, lóhere)
2. Gabonafélék (pl. perje, zab)

[q] Mi a négy előnye a takarónövényeknek?

[a]

1. Nincs vegyszer
2. Növeli a talaj biológiai aktivitását és biológiai sokféleségét szőlőben (jó bio- és biodinamikus szőlőtermesztéshez)
3. Tud befolyásolja a szőlő erélyét a vízért és a tápanyagokért folytatott verseny révén
4. Tapadást biztosít a gépek számára, ami jó olyan éghajlaton, ahol magas az éves csapadék

[q] Milyen hátrányai vannak a takarónövényeknek?

[a]

• A szőlő erélyének csökkentése (a szőlők versenyeznek a vízért és a tápanyagokért)
• A sor alatti terület kaszálása nehézkes, különösen a szőlőtörzsek közelében, aminek idő- és munkavonzata van
• Nem alkalmas meredek lejtésű szőlőültetvényekre (csúszós mikor vizes)

[q] Mi az a 'mulcsolás'?

[a]

Anyag szórása a szőlő talajára a gyomnövekedés visszaszorítása érdekében

[q] Miből készülnek a talajtakarók?

[a]

[q] Mi a mulcsozás három előnye?

[a]

• Nincs vegyszer, így felhasználható az ökológiai és biodinamikus szőlőtermesztésben
• Tud csökkenti a víz párolgását a talajból (száraz éghajlaton jó)
• Lehet a tápanyag- és humuszforrás, amely elősegíti a talaj biológiai aktivitását és a jó talajszerkezetet

[q]

[a]

• Terjedelmes, szállítása és szétterítése olyan drága
• Csak vastag rétegben alkalmazva hatásos, ezért általában sok kell
• Növelheti az életerőt, mert a szőlő nem versenyez a vízért vagy a tápanyagokért

[q] Milyen körülmények között szükséges az öntözés a szőlőültetvény tervezésének és telepítésének?

[a]

• Ha a szőlőültetvény olyan területen található, amely valószínűleg nagyon kevés vizet kap a vegetációs időszakban;
• Ha a dűlőnek nagyon szabad vízelvezető talajai vannak

[q] Fenntarthatósági szempontból milyen módszerekkel növelhető a vízfelhasználás hatékonysága?

[a]

Használjon víztakarékos öntözőrendszereket és technikákat (pl. csepegtetőrendszerek és szabályozott hiányos öntözés)
Szárazságtűrő szőlőfajták (pl. Grenache) és alanyok (pl. 140R) használata
A párolgás csökkentése (pl. talajtakarással)
A verseny csökkentése (pl. gyomirtás)
A humusz növelése a talajban a vízvisszatartás javítása érdekében (pl. komposzt hozzáadása)
A szőlő gyökereinek növekedésének elősegítése, hogy mélyen a talajba fusson (pl. műveléssel)

[q] Miért káros a szőlőre a víz magas sótartalma??

[a]

• A víz magas sótartalma megnehezíti a szőlő gyökereinek vízfelvételét
• A szőlő kiszárad, és a szőlő zöld részei elkezdenek hervadni, és végül elhalnak

[q] Mik a csepegtető öntözés előnyei?

[a]

1. Gazdaságos felhasználás vízből
2. Tud szabályozza a vízellátást az egyes szőlősorokra vagy -tömbökre, a szőlőültetvény kezelésének testreszabása, valamint a potenciálisan magasabb hozam és minőség
3. Folyékony műtrágya hozzáadható a vízellátáshoz – ezt nevezik trágyázásnak)
4. Lehet lejtőkön használják

[q] Mik a csepegtető öntözés hátrányai?

[a]

• Drága a telepítés, de a karbantartási költségek mérsékeltek
• A csepegtetők eltömődhetnek
  • algák, baktériumok vagy nagy mennyiségű ásványi anyag/só felhalmozódása
• Szükséges karbantartás ami munkaerőköltséget jelent
• Fagyvédelemben nem használható (aspersion), mivel a csepegtetők a szőlő felső részei alatt vannak

[q] Nevezzen meg három másik öntözési módot a csepegtető öntözésen kívül!

[a]

Árvízi öntözés
Csatorna öntözés
Felső esőztetők

[q] Mi az árvízi öntözés?

[a]

A vizet egy zsilip mögött tárolják, és a tervezett időpontban kiengedik, hogy elárasztsák a szőlőt
Olcsó telepíteni és karbantartani, de nem hatékony, mivel a sok vizet nem veszi fel a szőlő
Csak sík vagy enyhén lejtős talajon használható

[q] Mi az a csatornás öntözés?

[a]

A víz a sorok közé vájt barázdákon keresztül áramlik, ami segíthet a vízfelhasználás hatékonyságának növelésében
Nem alkalmas olyan helyekre, ahol korlátozott a vízellátás
Argentínában gyakori az Andok bőséges vize miatt

[q] Milyen előnyei vannak a felső locsolóknak?

[a]

Előnyök

• Víz zuhanyozása a szőlő felett
• Használható fagyvédelmi módszerként (asperzió)

[q] Milyen hátrányai vannak a felső locsolóknak?

[a]

Hátrányok

• Drága a telepítés és a karbantartás
• Használjon viszonylag nagy mennyiségű vizet a csepegtető öntözéshez képest

[q] Mi az a szabályozott hiányos öntözés (RDI)?

[a]

Olyan rendszer, amely időzíti és szabályozza az öntözés mennyiségét, így a szőlő enyhe vagy közepes vízterhelésnek van kitéve egy meghatározott ideig a vegetációs időszakban

[q] Mikor használják az RDI-t a szőlő éves ciklusában?

[a]

Általában ütemezett gyümölcskészlet és véraison között a további hajtásnövekedés korlátozására és a szőlő fejlődésének ösztönzésére

[q] Mely régiókban és milyen talajokon a leghatékonyabb a KFI?

[a]

Száraz tenyészidőszakkal és homokos vagy vályogtalajjal rendelkező régiók, amelyek kiszáradnak és gyorsan újranedvesedhetnek.

Az RDI nem hasznos olyan régiókban, ahol sok a csapadék, vagy agyagos talajok vannak, amelyek kiszáradása hosszú ideig tart.

[q] Milyen előnyei vannak a KFI-nek?

[a]

• A szőlő növekedése és fejlődése jobban szabályozható
• Kevesebb víz használható fel
• A gyümölcskötés és a véraison közötti enyhe stressz előnyös lehet

[q] Mik a KFI hátrányai?

[a]

• A hosszan tartó vagy extrém stressz a terméshozam és a minőség csökkenéséhez vezethet
• Gyakran alacsonyabb hozamot eredményez
• A berendezések monitorozásának költségei

[q]

Miért az RDI kedvelt technika a fekete szőlő esetében?

[a]

Az RDI csökkentheti a szőlő méretét, ami növeli a héj és a lé arányát, ezáltal növeli az antocianinok és a tanninok koncentrációját (amit gyakran a minőség jelének tekintenek)

[q]

Mi az a „száraz gazdálkodás”?

[a]

Az olyan területeken élő szőlőtermesztők számára, ahol a tenyészidőszakban kevés a csapadék, az a választás, hogy nem alkalmaznak semmilyen öntözést.

A száraz gazdálkodás alacsonyabb terméshozamhoz, de a szőlő minőségének javításához vezethet

[q] A lombkorona kezelésének meghatározása

[a]

A szőlő hajtásainak, leveleinek és gyümölcseinek rendszerezése a szőlőtermés és -minőség maximalizálása érdekében

[q] Mi a lombkorona kezelésének hat általános célja?

[a]

Elősegíti a levegő keringését a betegségek kockázatának minimalizálása érdekében;
Maximalizálja a napfény kitettségét a lombkoronára;
Csökkentse az árnyékot a lombkoronán belül;
Egyenletes mikroklímát hozzon létre a gyümölcs számára, hogy elősegítse az egyenletes érést;
Kiegyensúlyozza a szőlő vegetatív (pl. indatermelés) és szaporodási funkcióit (pl. virágzat);
Úgy helyezze el a lombkoronát, hogy megkönnyítse a betakarítást, legyen szó gépi vagy kézi betakarításról

[q] Hogyan növelhetik a sűrű lombkoronák a gombás betegségek okozta nyomást?

[a]

A rossz légáramlás azt jelenti, hogy a lombkorona több időt igényel a kiszáradáshoz, ami gombás betegségeknek megfelelő nedves körülményeket teremt

A sűrű lombkorona megnehezíti, hogy a permetek a lombkorona minden területét elérjék

[q]

Milyen hatásai vannak a szőlőben a szőlő megnövekedett fotoszintetikus kapacitásának (lásd: jó lombkoronakezelés)?

[a]

Megnövekedett cukorszint a szőlőben;
A tanninok nagyobb polimerizációja, ami kevesebb keserűséget jelent;
Javított antocianin fejlődés a fekete szőlőben;
Egyes kedvező aromák (prekurzorok és vegyületek) megnövekedett szintje;
Csökkent almasav – a melegebb szőlőhőmérséklet ahhoz vezet, hogy több almasav bomlik le a sejtlégzés során;
Csökkent metoxipirazinok (lágyas jellegű);

A lombkoronakezelés optimalizálása azt jelenti, hogy a szőlő nagyobb termést érhet

[q]
A lombkoronakezelés és a szőlő egyensúlyának mérlegelésekor milyen lehetséges következményei lehetnek az alultermésnek (ha a terméshozam túl alacsony a szőlő erélyéhez képest)?

[a]

• A hajtás növekedése a szőlőcikluson keresztül folytatódik, mert nincs sok érlelhető gyümölcs;
• Ezek a növekvő hajtások és levelek versenyeznek a szőlővel a cukorért és más vegyületekért, ami potenciálisan negatívan befolyásolja a szőlő képződését és érését;
• Sűrű, árnyékos lombkoronát és gyengébb minőségű gyümölcsöt eredményezhet a napfény elfogásának hiánya miatt;
• Alacsony termést eredményezhet a következő évben a csökkent rügytermés miatt;
  • az alacsony terméshozam a következő szezonban alulterméshez vezethet abban az évben, majd a szőlő belép az úgynevezett vegetatív ciklusba.

[q] A lombkoronakezelés és a szőlő egyensúlyának mérlegelésekor milyen lehetséges következményei lehetnek a túltermesztésnek (ha a terméshozam túl magas a szőlő erélyéhez képest)?

[a]

A szőlő cukrot halmozhat fel a törzsekben, kordonokban és gyökerekben tárolt szénhidrátokból;

• a szőlőnek szüksége van ezekre a szénhidrátokra télen és tavasszal, és a túl nagy termésmennyiség gyengítheti a szőlőt a következő években

[q] A szőlőben a megfelelő egyensúly elérését ez a két fő tényező befolyásolja

[a]

1. A szőlő termőkörnyezete;
   • hozzáfér-e a szőlő a szükséges erőforrásokhoz?
2. Maga a szőlő;
   • a szőlő közepesen vagy erősen erős?

[q] Melyek a lombkorona kezelésének technikái?

[a]

1. A termőhely felmérése (az ideális szőlőfajta, az alany erélyének, az ültetési sűrűségnek és a sorok tájolásának meghatározásához);
2. Szőlőképzés;
3. Szőlő rácsozás;
4. Téli metszés;
5. Nyári metszés;
6. Átfogó növényi életerő-szabályozás (nitrogéntrágyázás, öntözés, takarmánynövények stb.)

[q] Melyek a nyári metszéstechnikák?

[a]

Debütálás
Hajtás eltávolítás
Lövés pozicionálása
Lővágás
Csípés
Levél eltávolítás
Zöld betakarítás (más néven terményritkítás)

[q] Mi a csípés és gépesíthető?

[a]

A csípés a hajtásvégek eltávolítása virágzáskor a terméskötés javítása érdekében.

A csípés nem gépesíthető

[q] Mit jelent a „szőlő sűrűsége”?

[a] A szőlőültetvény hektárjára vetített szőlőültetvények száma

[q] Mondjon példákat alacsony szőlősűrűségre és magas szőlősűrűségre!

[a]

Alacsony szőlősűrűség: néhány száz szőlő hektáronként

Magas szőlősűrűség: több mint 10 000 szőlő hektáronként

[q] Mi befolyásolja az optimális szőlősűrűséget?

[a]

A szőlő életereje
A használt rácsos rendszer típusa
Milyen hozzáférés szükséges a szőlők között (traktorok, emberek, csatornák…)

[q] Melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a sor orientációját?

[a]

1. Éghajlat
2. Logisztikai
   • uralkodó széljárás
   • mező alakja (van hosszú oldala?)
   • lejtők (milyen meredekek?)

[q] Általában melyik tájolást tekintik annak, amelyik a legegyenletesebb napfényt biztosítja a lombkoronán keresztül?

[a]

Észak-déli tájolás

[q]

Szőlőültetvény létesítésekor a legmegfelelőbb szőlőképzési és rácsozási módszerek a következőktől függenek:

[a]

1. A szőlő életereje;
2. A helyszín topográfiája;
   • a lejtők túl meredekek lehetnek a rácsozáshoz, ami azt jelenti, hogy a szőlőnek karókon kell növekednie (pl. Mosel);
3. Szükség lesz-e gépesítésre?

[q] A szőlőművelés két nagy kategóriába sorolható:

[a]

1. Fej képzés
2. Cordon edzés

[q]

Mi a különbség az alacsonyan képzett szőlő és a magasan képzett szőlő között?

[a]

Az alacsonyan képzett szőlőnek rövid a törzse

ezek részesülnek a talaj által kibocsátott hőből, és nagyobb védelmet nyújtanak a széllel szemben;

A magasan képzett szőlőnek hosszú törzse van

ezek jobban elkerülik a fagyot és megkönnyítik a kézi beavatkozásokat (pl. betakarítás).

[q] Fejtréning leírása

[a]

Általában csak egy törzs, amelynek a törzséből rövid csonkok nőnek ki (a törzsön kívül kevés állandó fa)

Sarkantyús vagy cserevesszővel metszhető

[q] Ismertesse a kordonképzést!

[a]

Egy törzs általában egy vagy két állandó, vízszintes karral, úgynevezett „kordonokkal”
Általában sarkantyús metszéssel (a sarkantyúk úgy néznek ki, mint a karból/kordonból kinőtt „ujjak”, lásd a fotót)
A gépesített betakarítás könnyebb
Az állandó fa mennyisége miatt hosszabb ideig tart a kialakítás, mint a fejedzés

[q] Mi a metszés, és mikor történik a metszés?

[a]

A metszés a szőlő nem kívánt részeinek eltávolítása.

A metszés nyáron és télen történik

[q] Mi a téli metszés két fajtája?

[a]

Sarkantyús metszés
Pótvesszőmetszés

[q]

Mi az az sarkantyús metszés?

Könnyebb vagy nehezebb elvégezni, mint a cserevesszőmetszés?

[a]

Az elmúlt tenyészidőszak elfáradt sarkantyúi, amelyeket visszavágtak, hogy csak 2-3 rügyük legyen.

A sarkantyús metszés könnyebben kivitelezhető, mint a cserevessző, és gyakran gépesíthető

[q]

Mi az a helyettesítő nádmetszés?

A helyettesítő vesszőmetszés egyszerűbb vagy bonyolultabb, mint a sarkos metszés?

[a]

A cserevesszőmetszés az előző téli vessző évenkénti eltávolítása és egy éves vesszővel való cseréje. Ezek a vesszők 1-2 láb hosszúak és 8-20 rügyet tartalmazhatnak.

Általában vízszintesen fektetik le őket, és rácsra kell kötni a támogatás és az elhelyezés érdekében.

A helyettesítő vesszőmetszés összetettebb, mint a sarkantyús metszés. Ügyességet igényel a megfelelő vesszők kiválasztása és megfelelő képzése.

A szőlőtermesztők különböző technikákat alkalmaznak annak meghatározására, hogy a szőlő milyen életerős, és hány rügyet kell megtartani, hogy a szőlő egyensúlyban maradjon.

[q]

Mik azok a rácsok?

[a] Állandó oszlopok és vezetékek szerkezetei, amelyek segítenek megtámasztani és elhelyezni a szőlő hajtásait

[q]

A szőlőültetvények lehetnek rács nélküliek vagy rácsosak.

Amikor egy szőlőültetvény nincs rácsos, hogyan képezik a szőlőt általában?

Milyen klímához + körülményekhez a legalkalmasabb ez a képzés?

[a]

Fejnevelt és sarkantyús metszés (Bush vine néven is ismert)

A legalkalmasabb forró + napos éghajlatra, száraz körülmények között.

Jegyzet! A bokros szőlő nem alkalmas gépesített betakarításra

[q] Milyen előnyei vannak a szőlőültetvények rácsozásának?

[a] A hajtások szétteríthetők, hogy maximalizálják a fény befogását és növeljék a légáramlást a lombkoronán (csökkentve a gombás betegségek kockázatát);
Képes a gyümölcsöt egy területen elhelyezni a gépesítésig

[q] Milyen hátrányai vannak a szőlőültetvények rácsozásának?

[a]

Drága a kialakítása, különösen bonyolultabb rendszerek esetén

A rácsok karbantartást igényelnek

[q]

Nevezze meg az egyik leggyakoribb és legegyszerűbb rácsos rendszer típust!

[a]

Függőleges lőpozíció (VSP)

[q] Hogyan képezik a hajtásokat a függőleges lőpozícióban (VSP)?

[a]

A szőlő hajtásai függőlegesen vannak kiképezve, és a rácson tartják őket, egyetlen keskeny lombkoronát alkotva.

A VSP a legalkalmasabb az alacsony vagy közepes erélyű szőlőhöz

[q]

A függőleges lőpozíció (VSP) az alábbiak egyikén használható:

Csak fejedzett, cserevesszővel metszett szőlő
Csak kordonos, sarkantyús metszésű szőlő
Mind a fejedzett, helyettesítő vesszővel metszett szőlőtőkék, mind a kordonos, sarkantyús metszésű szőlőtőkék

[a]

Mind a fejedzett, cserevesszővel metszett szőlőt, mind a kordonos, sarkantyús metszésű szőlőt

[q] Ha függőleges hajtáspozícionálást (VSP) használnak helyettesítő vesszővel metszett szőlőn, hogyan hívják ezt a fajta képzést?

[a]

Guyot

Egy bot megmarad a Single Guyotban; kettő a Double Guyotban

[q]

A rendkívül életerős szőlőknek összetettebb képzési rendszerre van szükségük, mivel a lombkorona túl sűrűvé válna a VSP hatására.

Milyen egyéb komplex képzési rendszerek használhatók nagy lendülettel szőlőültetvényekhez?

[a]

Geneva Double Curtain (GDC) vagy Lyre – vízszintesen osztott lombkorona;
Smart-Dyson vagy Scott-Henry – függőlegesen osztott lombkorona

[q] Mik a nyári metszés céljai?

[a]

A szőlő érésének ösztönzése
Csökkentse a gombás betegségek kockázatát
Tegye könnyebben kezelhetővé a szőlőültetvényt

[q] Adjon meg három okot, hogy miért használná a debudding-ot (disbudding)

[a] 

A szőlőtermés kezelése;
A szőlő egyensúlyának kezelése;
Távolítsa el a rosszul elhelyezett rügyeket (pl. lefelé néző vagy túl közel egymáshoz)

Megjegyzés: a rügyek a termő és a nem termő hajtásokról eltávolíthatók. Ez utóbbi esetben a szőlő erőforrásait a gyümölcstermő hajtások rügyei felé irányítják.

[q]

Mi a különbség a hajtáseltávolítás és a levéleltávolítás között?

[a]

A hajtáseltávolítás a terméketlen vagy rosszul elhelyezkedő hajtások (általában oldalsó hajtások) eltávolítása a szervezett, nyitott lombkorona fenntartása érdekében.

A levél eltávolítása a levelek eltávolítása a gyümölcs árnyékának csökkentése és az érés fokozása érdekében, különösen, ha közvetlenül véraison előtt történik; javítja a légáramlást és a permet behatolását is.

Megjegyzés: A túlzott levéleltávolítás túl sok napfénynek és hőnek teszi ki a szőlőt, és leégéshez vezethet.

[q]

Terményritkítás/zöld betakarítás:

Mi az?
Miért történik?
Mi történik, ha véraison közelében csinálod?

[a]

Egész szőlőfürtök eltávolítása.

Ez azért történik, hogy növelje az érettséget, az érettség egyenletességét és a szőlőn maradt szőlő minőségét (különösen, ha a szőlő olyan problémákat tapasztalt, mint a fagy vagy egyenetlen rügypattanás).

Ha véraison közelében készítik, javíthatja az érést és potenciálisan a minőséget

[x] JÓ MUNKÁT!! [újrakezd] Vissza az oldalnézethez

[/qdeck]